|
 |
 |
 |
|
| Internetes Önkormányzati Jogtár Rendszer |
|
| |
| Rendelet | Cím: Gyermekvédelem helyi rendszeréről |
hatályos:
2011. február 09. - - | HPánd Önkormányzat képviselő-testületének
14/2009/X.26./ Kt. rendelete a
a Gyermekvédelem helyi rendszeréről
Pánd Önkormányzat képviselő-testületének
14/2009/X.26./ Kt. rendelete a
a Gyermekvédelem helyi rendszeréről
Pánd község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv., valamint a 2005. évi CXXVI. Tv .felhatalmazása alapján, amely a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló XXXI. Tv. módosításáról szól, az alábbi rendeletet alkotja.
1.§ A rendelet célja
E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén – a Gyvt.-ben, illetve annak végrehajtási rendeleteivel összhangban megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.
2.§ A rendelet hatálya
1.) A rendelet hatálya kiterjed:
a.) A (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel Pánd község közigazgatási területén
tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként
nem rendelkezik – a letelepedési, vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező
továbbá magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre
és szüleire.
b.) A munkavállalók közösségén belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosultsági körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
2.) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. XXXIX. Tv. rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is.
3.) A rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az ország területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével, vagy elháríthatatlan kárral járna.
3.§ A gyermekek védelmének rendszere
(1.) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.
2.) A képviselő-testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.
3.) A gyermekek védelmét a képviselő-testület a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja:
a.) Pénzbeli és természetbeni ellátások:
- Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
- Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
b.) Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
- gyermekjóléti szolgálat
- gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda, iskolai napközis foglalkozás
- gyermek átmeneti gondozása
4.) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra jogosult.
4.§ Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
Jogosultságát a törvény 19.§.-ában foglaltak alapján a jegyző állapítja meg.
(1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény /továbbiakban : rendszeres kedvezmény/ alapján a gyermek szociális helyzete alapján jogosult.(tv. 148 §.)
a.) gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére
óvodás rendszeres kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100 %-a.
1-4 évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100 %-a,
három, vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %-a
tartósan beteg, vagy fogyatékos tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-a.
b.) egyszeri támogatás igénybevételére
5.§ Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság
(1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő, vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő.
(2) A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője 1 év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát.
(3) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha
a.) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy
b.) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.
6.§ Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása
(1) A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a.)Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének /a továbbiakban: az öregségi
nyugdíj legkisebb összege / 140 %-át.
b.) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át, az a.) pont alá nem tartozó esetben
(2) Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a.) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
b.) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
c.) A települési önkormányzat jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a 5.§. (4) bekezdésben megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a (2) bekezdésben meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek.
(3) Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, illetőleg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták.
7.§ A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kérelem
(1) A kérelemhez csatolni kell:
- a családban közös háztartásban élő közeli hozzátartozók személyi adatait, jövedelmi viszonyait,
- egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot,
- a gyermek elhelyezése, vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot,
- tartósan beteg, ill. fogyatékos gyermekek eü. állapotára vonatkozó igazolást,
- középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali oktatás munkarendje szerint fennálló igazolását a tanulói v. hallgatói jogviszonyról,
- az 5.§. (4) bek. fennállása esetén a házassági anyakönyv másolatát
(2) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.
(3) A kérelem beadásának napja a kérelem átvételének, illetve ha a kérelmet posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának igazolt napja. Amennyiben a rendszeres kedvezményre vonatkozó igényt nem formanyomtatványon nyújtják be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörténik.
(4) A rendszeres kedvezmény igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.
(5) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.
(6) Ha a települési önkormányzat jegyzője vitatja a nyilatkozat
a.) ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik,
b.) járműre vonatkozó becsült forgalmi értékét, akkor az értéket a jármű forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg.
8.§. (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában jogosultsága november 1.-én fennáll, tárgyév november hónapjában pénzbeni támogatást folyósít.
(2) Az egyszeri támogatást gyermekenkénti összege 2009. évben 5800.-Ft. A 2009. évet követően az egyszeri támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.
9. § A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
(1) A képviselő-testület a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen-
- valamely családtag tartós betegsége,
- vagy ellátatlan munkanélküli,
- elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás,
- nyugdíjazás, vagy leszázalékolás elhúzódása,
(2) A rendkívüli támogatás egyszeri összege 2000.- Ft-nál kevesebb, és a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 50 %-nál magasabb nem lehet.
(3.) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári éven belül családonként legfeljebb 2 alkalommal adható.
(4) A támogatás összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatóvá lehet nyilvánítani.
10. § Természetbeni ellátás
(1) A települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára.
(2) Természetbeni ellátás nyújtható:
- óvodai és általános iskoláskorú gyermekek számára gyermekintézményi étkezési térítési díj, /vagy annak egy része/ átvállalása céljából, tanszer, és téliruha beszerzése céljából.
- Középiskola, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek részére tandíj, kollégiumi díj, albérleti díj átvállalása céljára.
- Óvoda és általános iskoláskorú gyerekek számára gyógyszertérítés átvállalása.
- Egyéb ellátás kifizetésének átvállalása
(3) Akkor lehet rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában megállapítani, ha,
a.) a kérelem a gyermek étkezési térítési díj, tanszer, téli ruházatának és gyógyszer támogatására irányul,
b.) a kérelem benyújtását megelőzően nevelési – oktatási intézménynél térítési díj, illetve egyéb hátralék keletkezett
11.§ A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
(1) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra ( a továbbiakban: kiegészítő támogatás) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki
a.) a gyermek tartására köteles, és
b.) nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül.
(2) A kiegészítő támogatásra való jogosultságot a gyám lakóhelye szerint illetékes települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat jegyzője) – határozatlan időre – állapítja meg.
(3) A kiegészítő támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-a.
(4) A kiegészítő támogatás kizárólag pénzbeni ellátásként állapítható meg.
12.§. (1) A kiegészítő támogatás iránti kérelmet a települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell előterjeszteni.
(2) A kérelemhez a kérelmező igazolást csatol arról, hogy a 11.§ (1) bekezdésének b.) pontjában foglalt ellátások valamelyikében részesül.
(3) A kiegészítő támogatás megállapítása során a települési önkormányzat jegyzője
a.) beszerzi a gyámrendelő határozat másolatát,
b.) megvizsgálja a kérelmező tartási kötelezettségét
c.) nyilatkoztatja a kérelmezőt
ca.) arról, hogy hány gyermek után folyósítanak számára családi pótlékot,
cb.) egyedülállóságának tényéről,
cc.) a családi pótlékra jogosító gyermek tartós betegségéről, súlyos fogyatékosságáról
A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás folyósítása
13.§ (1) Ha a kiegészítő támogatást jogerősen megállapították, az a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet
a.) a tárgyhónap 15.-ig nyújtották be, támogatás teljes összegét,
b.) a tárgyhónap 15.-ét követően nyújtották be, a támogatás 50 %-át kell kifizetni.
(2) A tárgyhónapra esedékes kiegészítő támogatás összegét a települési önkormányzat jegyzője a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig utólag folyósítja.
(3) A jogosult a kiegészítő támogatásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét.
11.§(3) 11/2207./VI.18./ 2. §.
(4) A kiegészítő támogatásra való jogosultság feltételeit – az 11.§ (1) bekezdésben meghatározottak alapulvételével – a települési önkormányzat jegyzője évente egyszer felülvizsgálja.
(2) Ha a kiegészítő támogatásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés
a.) a tárgyhónap 15.-ig következik be, a támogatás 50 %-át,
b.) a tárgyhónap 15.-ét követően következik be, a támogatás teljes összegét kell kifizetni.
14.§ (1) Ha a kiegészítő támogatásra jogosult személy lakóhelye a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó támogatást a korábban folyósító jegyző teljes összegben folyósítja.
(2) Lakóhelyváltozás esetén a kiegészítő támogatásra jogosult személy kérésére, vagy az új lakóhely szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul meg kell küldeni a jogosult új lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek.
(3) Az új lakóhely szerint illetékes jegyző a kiegészítő támogatást a lakóhelyváltozást követő hónap 1. napjától folyósítja.
15.§ (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy az e rendelet rendelkezéseinek megsértésével nyújtott kiegészítő támogatást meg kell szüntetni.
(2)A kiegészítő támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a támogatás visszafizetésére.
(3) A visszafizetést legfeljebb egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni.
(4) A visszafizetést a települési önkormányzat jegyzője az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a visszafizetést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve a támogatás megszűnésétől egy év már eltelt.
(5) A települési önkormányzat jegyzője a visszafizetést méltányosságból elengedheti, illetve annak összegét csökkentheti.
(6) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás visszaigényléséről a jegyző köteles gondoskodni.
16.§ A személyes gondoskodást nyújtó ellátások
(1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, törvényes képviselője kérelmére történik.
(2) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál és a Gyermekjóléti Szolgálatnál nyújthatja be.
(3) E rendelet 10.§ b.) pontjában szabályozott ellátások igénybevételére irányuló kérelem az óvodánál és az iskolánál is benyújtható.
17.§ A gyermekjóléti alapellátások
(1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.
(2) Az önkormányzat e rendelet hatályba lépésétől kezdődően az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja.
a.) Gyermekjóléti Szolgálat,
b.) Gyermekek napközbeni ellátása keretében
- óvoda,
- iskola napközi
(3) A község közigazgatási területén élő ellátásra jogosultak részére a gyermekjóléti alapellátásokat az önkormányzat az alábbiak szerint biztosítja.
- A Gyermekjóléti Szolgáltatást a Nagykáta Székhelyű közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül biztosítja.
- A gyermek óvodai ellátását a Napközi-otthonos Óvoda,
- A gyermek iskolai napközi-otthoni ellátását az általános iskola biztosítja.
18.§ A Gyermekjóléti Szolgálat
A Nagykáta Székhelyű közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a következő gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat látja el, a gyermekek testi és lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében:
- a gyermeki jogokról, támogatási formákról való tájékoztatás, a támogatáshoz történő hozzájárulás elősegítése,
- a családtervezési, nevelési, egészségügyi és káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás,
- szociálisan rászorult várandós anyák támogatása, segítése,
- szabadidős programok szervezése,
- veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer működtetése, az előidéző okok feltárására,
- család- és utógondozás biztosítása,
- egészségügyi és szociális ellátás, valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése
19.§ A térítési díjak
(1) Az óvodában és az iskolai napközi otthonban a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni.
(2) A térítési díjat a képviselő-testület állapítja meg:
(3) Gyermekétkeztetés esetén diákotthonban, kollégiumban elhelyezett általános iskolai tanuló gyermek esetében az intézményi térítési díj átvállalásáról a képviselő-testület dönt.
20.§. Záró rendelkezések
(1) E rendelet 2009. november 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell:
(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben: az 1997. évi XXXI. Tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépésével a 2/2006/III.7./ és a 11/2007/VI.18/Kt. rendelet hatályát veszti.
Pánd, 2009. október 26.
Hugyák Zoltánné Major Pálné
polgármester jegyző
Kihirdetve 2009. október 30. Major Pálné
jegyző
|
|
| Rendelet | Cím: házi gondozási körzetről |
hatályos:
2010. július 12. - - | HEgységes szerkezetbe foglalva: 2010.július 5.
Pánd Község Önkormányzat
Képviselő-testületének 4/2004. /III.22./sz. rendelete
a 9/2009/V.25./Kt.rendelet módosításával egységes szerkezetbe foglalva
a házi gondozási körzetről
Pánd Község Önkormányzat
Képviselő-testületének 4/2004. /III.22./sz. rendelete
a 9/2009/V.25./Kt.rendelet módosításával egységes szerkezetbe foglalva
a házi gondozási körzetről
Általános rész
A képviselő-testület a „Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. tv. 63 §. a. pontja, valamint a 2004. évi költségvetésről szóló 2003. CXVI. tv. 3. számú mellékletének 11. fejezet b. pontja alapján a házi gondozási körzetről a következő rendeletet alkotja.
1.§.
1./ Pánd község házi gondozási körzete a település teljes közigazgatási területével /belterület,
külterület/ megegyezik.
2./ A házi gondozási körzet olyan szociális alapellátási egység, amelyet a házi segítségnyújtás feladatainak ellátására alakít ki.
3./ Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak.
4./Pánd község területén a személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretén belül a házi segítségnyújtást 2009. február 1. napjától a Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás, mint fenntartó működtetésében lévő Kistérségi Gondozási Központ, Nagykáta intézmény látja el.
2.§.
1./ E rendelet 2004. április 1.-én lép hatályba.
2./ A rendelet 1.§(4) bekezdése 2009. május 29. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a 2009. február 1-től folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
2./ A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Pánd, 2009. május 25.
Hugyák Zoltánné Major Pálné
polgármester sk. Jegyző sk.
Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. július 5.
Egységes szerkezetbe foglalás kihirdetése: 2010. július 12.
Major Pálné jegyző
Hivatkozás: Új 1.§.(4) bek. -9/2005/V.25./Kt.rendelet 2. §.
|
|
| Rendelet | Cím: belterületen történő faültetés szabályairól |
hatályos:
2008. január 01. - - | HPánd Község Önkormányzata
Képviselő-testületének
16/2007./XII.17./ rendelete
a belterületen történő faültetés szabályairól
Pánd Község Önkormányzata
Képviselő-testületének
16/2007./XII.17./ rendelete
a belterületen történő faültetés szabályairól
Pánd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a belterületen elültetésre kerülő fák és cserjék telepítési távolságára vonatkozó szabályozásáról alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1.§.
Ezen rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik a község belterületén történő fák és cserjék telepítését, ültetését, a helyi előírások betartása mellett oly módon, hogy a várható lombkorona és gyökérzet figyelembevételével elkerülhetőek legyenek a későbbi jogviták a szomszédok között.
2.§.
(1)A rendelet területi hatálya kiterjed Pánd község belterületére.
(2)A rendelet személyi hatálya kiterjed mindazokra, akik az (1) bekezdésben meghatározott területen fás növényeket ültetnek.
Telepítési távolságokra vonatkozó előírások
3.§.
(1) A legkisebb ültetési (telepítési távolság) az ingatlan határától:
a.) szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő bogyós gyümölcs és egyéb bokor (élő sövény) esetében 0,50 méter,
b.) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1 méter,
c.) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élő
sövény) esetében 2,0 méter, az e.) pontban meghatározottak kivételével,
d.) építmény falától élő sövény, gyümölcs és egyéb bokor, lombos fa 1,5 méter, a kialakuló
lombkorona azonban fél méternél nem lehet közelebb az építmény falához,
e.) magasabb koronájú fák pl. dió, gesztenye, nyár az építmény falától, ingatlan határától 7
méterre ültethető.
Közterületen történő telepítés
4.§.
(1) A legkisebb ültetési (telepítési távolság) távolság közterületen:
a.) gázvezetéktől 2,0 méter
b.) egyéb vezetéktől 1,0 méter
c.) telekhatártól 1 méter
d.) fák közötti ültetési távolság alacsony növekedésű fa esetén 5,0 – 6,0 méter, magas növekedésű
fa esetén 6,0 – 10,0 méter.
(2) Légvezeték alá, valamint a légvezetéktől számított 3 méter távolságban 3 méternél magasabbra
növő fa nem ültethető.
(3) Közlekedésbiztonsági okok miatt a beláthatóságot biztosítani kell.
(4) Közterületen allergiát okozó fajta nem ültethető.
(5) A közterületen elültetett növények gondozásáról az érintett tulajdonos köteles gondoskodni.
(6) Közterületre ültetett gyümölcsfa termése bárkit megillet.
-2-
A fa kivágása és pótlása
5.§.
(1) 20 cm-nél vastagabb törzsű fa kivágására a jegyző által adott engedély megléte után kerülhet sor.
A bejelentésben meg kell jelölni a kivágandó fa helyét, fajtáját, darabszámát, átmérőjét.
(2) Az életet és a vagyon biztonságát veszélyeztető fa kivágásáról, illetve eltávolításáról tulajdonosa köteles haladéktalanul gondoskodni. Ha a veszély elhárításának sürgőssége miatt az előzetes hatósági bejelentésre a tulajdonosnak nincs módja, köteles azt a jegyzőnek pótlólag azonnal bejelenteni.
(3)A jegyző a kivágást pótlási kötelezettséghez kötheti, továbbá megtilthatja a fa kivágását, ha annak további fenntartása indokolt.
Meglévő cserje, bokor, fa elhelyezkedése miatti birtokvitából eredő eljárási szabályok
6.§
(1)A jegyző a fa tulajdonosát kötelezettségének teljesítésére felszólíthatja. Amennyiben a tulajdonos az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágásáról, illetve eltávolításáról határidőn belül nem gondoskodik, a jegyző intézkedhet a szükséges munkák – a tulajdonos költségén történő – elrendelésére.
(2) A kifogásolt növények elhelyezkedése miatt az eljárás első fokon a jegyző hatáskörébe tartozik.
A jegyző birtokháborítási eljárást folytat le.
(3) Jelen rendelet hatályba lépése előtt telepített növények kivágására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az érintett telek tulajdonosa:
a.)a hivatal jegyzőjénél bejelenti, hogy a kifogásolt növény a telek használatát korlátozza, és kéri
az eljárás lefolytatását,
b.) igazolja a kifogásolt növény miatt keletkezett kárát,
c.)a növény lombjának ritkításával vagy gyökérzetének csonkolásával a további károkozás nem szüntethető meg,
d.) befizette a mindenkori eljárási illetéket.
Záró rendelkezések
7.§
(1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet rendelkezéseit 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.
Hugyák Zoltánné Major Pálné
polgármester sk. jegyző sk.
|
|
| Rendelet | Cím: elektronikus ügyintézésről rendelet |
hatályos:
2005. október 25. - - | HPánd Község Önkormányzata
12/2005./X.25./ rendelete
az elektronikus ügyintézésről
Pánd Község Önkormányzata
12/2005./X.25./ rendelete
az elektronikus ügyintézésről
Pánd község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2004. évi CXL. törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 8.§. (1) bek. felhatalmazása alapján az elektronikus ügyintézésről az alábbi rendeletet alkotja.
1.§
A Polgármesteri Hivatal előtt indított közigazgatási hatósági eljárásban, egyedi hatósági ügyben, egyedi azonosítás alapján elektronikus ügyintézés nem alkalmazható.
2.§
E rendelet 2005. november 1.-én lép hatályba.
Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Pánd, 2005. október 25.
Hugyák Zoltánné Major Pálné
polgármester sk. jegyző sk.
|
|
| |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
 |
|
|
